Onga az őskortól lakott település. Jelentősek a faluban talált bronzkori régészeti leletek. A község első név szerinti említése 1222-ből ered. A középkorban kicsiny falut a török 1588-ban felégette, de a lakosok hamarosan újra felépítették. A török elleni felszabadító háború, majd a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei Ongát sem kímélték. A falu azonban átvészelte a nehéz időszakokat. A XVIII. század már lassú fejlődést hozott a község életében.
Az 1750-es években református betelepülők érkeztek Ongára. A lakosok főleg a sókereskedelemből és állattenyésztésből éltek. A falu legismertebb földesúri családja a Darvas család volt. A nagy magyar történelmi személyek közül megfordult itt II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is. A XIX. század második felétől Onga a megye legdinamikusabban fejlődő települései közé tartozott. Megépült a vasút, javultak az életkörülmények, jobb lett a közegészségügyi helyzet, új utcák, utak épültek. Miskolc közelsége, gazdasági fejlődése kedvező hatással volt Ongára. A község lakosai a XX. század első felében még a mezőgazdaságból éltek, majd nőtt az iparban dolgozók száma. A II. világháború után a növekedés felgyorsult. Egyre többen költöztek ki a közeli nagyvárosból. 1950-ben az addig önálló Ócsanálost Ongához csatolták. Az 1960-as évektől a faluban jelentős építkezések kezdődtek. Többek között megépült az új iskola, óvodák, orvosi rendelők, kultúrház, tanácsháza, könyvtár. Mára már kiépült a vezetékes ivóviz-, a szennyvíz-, a gáz-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat, korszerősítették a közvilágítást, a sportpályát, a település intézményeit.
A településen – belterületbe történő csatolással – újabb utcák kialakítása történt meg 2004-ben (Csokonai, Mészáros Lázár utcák), valamint meglévő utcák meghosszabbításával közel 100 építési telek kialakítása történt meg, melyek beépítése folyamatos. Legtöbben Miskolcról költöztek a nem egészen 10 km-re fekvő Ongára, de a megye számos településéről érkeztek ide bevándorlók. Előnyös földrajzi fekvése, a jó közlekedési lehetőségek, a település nyugodt, kiegyensúlyozott élete és természetesen Miskolc közelsége miatt Onga azon települések közé tartozik, mely Miskolc agglomerációs körzete adta lehetőségeket a maga javára fordította. Magyarország Köztársasági Elnökének 325/2013. (VII.10.) KE határozata alapján a település városi címet kapott 2013. július 15. napjától.
A település részletes története a következő, Takács László által írt és szerkesztett, nyomtatásban megjelent könyvekből, multimédiás kiadványokból ismerhető meg:
- Onga története (Onga, 1998)
- Onga XX. századi története fotók tükrében (Onga, 2000) Ongai Kulturális Füzetek II.
- Barangolás Onga múltjában (helyismereti munkáltató tankönyv) Ongai Kulturális Füzetek III. (Onga, 2001)
- Válogatott források Onga történetéhez (1222-1956) (Onga, 2003) Ongai Kulturális Füzetek IV.
- Adalékok az ongai oktatás történetéhez (Onga, 2004) Ongai Kulturális Füzetek V.
- Onga helyismereti cd-rom I-II. (Onga, 2004-2005)
- Az ongai református templom és egyház története (Onga, 2006) Ongai Kulturális Füzetek VI.
- Onga helyismereti dvd-rom. (Onga, 2007)
A könyvek, multimédiás kiadványok megrendelhetők: Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey A. u. 2/A. ill. www.okeonga.hu
Onga Város címere: https://magyarcimerek.hu/2048-onga